|
Régi idők szurkolása
vizy 2015.09.15. 17:46
  A Haladás drukkerei hathatós támogatásával, óriási küzdelemben szerzett újabb értékes bajnoki pontot.
| Puskás
Akadémia FC |
1
(0) |
| Szombathelyi Haladás |
1
(1) |
Haladás : Király - Angyal, S. Wils, Jagodics, Bosnjak(Bosnjak 66.p.) - T.
Wils, Iszlai, Németh M.(Medgyes 92.p.) - Gosztonyi(Nagy P. 80.p.), Popin,
Halmosi
Puskás Akadémia : Pogacsics - Fiola, Fodor, Kelic,
Dinjar(Lencse 62.p.) - Bacelic-Grigic, Márkvárt - Pauljevic, Sallai, Pekár
- Tischler
 : Németh M. ill. Pekár
 : Németh M., Popin, Király, T. Wils ill. Dinjar,
Tischler, Bacelic-Grigic, Sallai
 : Iszlai
Jómagam még nem jártam a híres-neves Pancho Arénában, így szombaton
délután várakozásokkal telve léptem be a stadion kapuján. Hát érdekes
élmény volt, az biztos. A betonteknőkön felnövő nemzedék tagjaként sok
minden eszembe jutott az építmény láttán. Stadionhoz igazából csak a
"belsejében" elhelyezkedő futballpálya okán gyanakodtam, igaz ez lehet az
én maradiságom is. Végül abban egyeztem meg magammal, hogy tévében jobban
nézett ki. Persze nem ezért mentünk, hanem egy újabb Hali-sikerért
kiszurkolásáért. A szurkolásra végül szükség is volt ...
A
találkozó az eddigi mérkőzésekkel ellentétben nem indult igazán jól
számunkra, hiszen a vendéglátók több alkalommal, a széleken nyargalva
megbontották az eddig szilárdan álló védelmet, más kérdés, hogy
szerencsére (vagy éppen a magyar futball szerencsétlenségére ...) a
beadások általában a lelátón vagy annak közelében landoltak. A nyomás
ugyan nem volt túl nagy, ám a Hali beszorult. Nagy kérdés volt ekkor, hogy
ez vajon hova vezet ... Ha úgy maradt volna, akkor mindent láttunk volna,
csak futballmeccset nem. Szerencsére csapatunk magához tért és a
kezdeményezés ostorát is megragadva támadásba lendült át. Ennek
eredményeként a vezetést is megszereztük, sőt a félidő végére már
bizonyossá kezdett válni; újabb meccset nyerünk.
Ám az élet
ezúttal is más forgatókönyvet írt, hiszen Iszlai; csapatunkból idén
elsőkként a kiállítás sorsára jutott. Hogy mi történt, azt a
vendégszektorból nehéz lenne megmondani, de igazából mindegy is, hiszen
Vad II. sporttárs "várakozásainkkal ellentétben" nem Popint, hanem belső
középpályásunkat "szórta ki". A hazaiak vérszemet kapva, érthető módon
rohamra indultak. Az emberelőny első tíz percében még nem nagyon
gondolkodtak, lőttek "amerre álltak". Szerencsére (vagy ...) ezek a
lövések nagyjából hasonló eredménnyel zárultak, mint az első negyed óra
beadásai ... Aztán rájöttek - vagy szólhatott nekik valaki -, hogy eggyel
többen vannak, ezért megpróbáltak focizni. Ennek eredményeként sikerült is
kiegyenlíteniük. A Hali kissé összezavarodott, a vendéglátók pedig
igyekeztek is ezt kihasználni. Azonban hol egy utolsó láb, hol pedig
Király hárította a próbálkozásokat. Nagyon beszorultunk, de a csapat a
Hali tábor fergeteges biztatása mellett, némi szerencsével, de nem
érdemtelenül végül újabb bajnoki pontot zsebelt be.
Sokan még
mindig nem tudják hova tenni az idei Haladás-t. Azt természetesen csak az
idő - és a következő bajnoki meccsek - dönti el, hogy a Hali túllép-e a
"meglepetéscsapat" kategórián. Erre tanúbizonyságot adhat a szombati,
Honvéd elleni meccs is. Mert ha a piros-feketéket is sikerülne legyűrni
...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Örülök, hogy 64 évesen unokáim és gyerekeim gyűrüjében ott lehettem, köztük és köztetek.
Szép volt.
Csak a HALI!