- Fárasztó a sok edzőtáborozás?
- Igen, de a futballista élete ezzel jár, tehát nem is panaszkodom. Sok időt eddig az idén nem töltöttünk otthon, mármint Krasznodarban. Január nyolcadikán ott gyülekeztünk, aztán elmentünk két hétre Abu Dhabi-ba. Érdekes edzőtábor volt, mert mindenki vihette magával a családját.
- És mindenki a szeretteivel lakott?
- Igen. Olyan volt, mintha otthon lennénk, csak máshol laktunk, és így edzettünk rengeteget. Én a testvéremet vittem magammal, ő alighanem jobban érezte magát, mert a családtagok nagyon élvezték ezt a két hetet.
- És ti, játékosok?
- Mi nagyon keményen edzettünk. Rengeteget futottunk, kondiztunk, az erőnlét és a fizikum fejlesztésén volt a hangsúly, labdát alig láttunk, a tizennégy nap alatt mindössze két meccset játszottunk.
- Ez után?
- Mentünk Jerezbe, és ott leszünk egészen tizennegyedikéig. Itt már tornákon szerepelünk, játszunk hat-hét meccset, szóval ez az időszak már élvezetesebb. Onnan még eljövünk ide, Antalyába tíz napra, és március elején folytatódik a bajnokság.
- Mi a csapat célja a tizedik helyről indulva?
- A négybe kerülés, azaz indulás az Euroligában. Nem könnyű, de nem lehetetlen, hiszen mindössze négy pont választ el minket az áhított helyezéstől. Fiatal csapat vagyunk, négy éve létezik a klub, nagyon szép eredmény lenne az a negyedik hely.
- Mekkora a szurkolótábora egy ilyen fiatal, hagyományokkal nem rendelekző csapatnak?
- A leggyakrabban nyolc-tízezren is kijönnek. A városi rivális Kuban Krasznodar népszerűbb, de a klub vezetői minden téren mindent megtesznek azért, hogy elcsábítsuk a szurkolóikat. Nemcsak a pályán elért eredményekkel, hanem például a kommunikációval is, a honlapunkon például minden nap muszáj valakinek nyilatkoznia, kötelező több érdekes hírnek megjelennie, szóval nagyon komolyan gondolják a felzárkózást.
- Nem érzed úgy, hogy kicsit eltűnt a magyar szurkolók szeme elől?
- Nem, mert egész Európa figyel az orosz bajnokságra, nem is hittem volna, hogy mennyire. Ezt lépten-nyomon érezzük, és egyébként az orosz futball is figyel Európára, szóval szerintem tökéletesen felkerült a térképre.
- Ezek szerint jól érzed magadat?
- Nagyon. Rendszeresen játszom, bíznak bennem, szeretnek, és amíg én jól érzem magamat, addig minden rendben van.
- Bár felkészülési mérkőzés következik a válogatottal, a románok elleni meccsnek ez lesz a főpróbája. Mire várhatunk a csapattól, amelynek az egyik része már bajnoki meccseket játszik, a másik pedig edzőtáborokból érkezett a keretbe?
- Ez nem számít, győzni akarunk, mint mindig. Nem sokat tudunk az ellenfélről, Krasznodárban együtt játszom két fehérorosszal, ők is tagjai a saját keretüknek, és csupán pár szót beszéltünk a szerdai meccsről. Fiatalok, és örültem, hogy ismerik Bogdán Ádámot és Szalkai Ádámot.
- Belekben aligha lesznek nézők. Játszottál már üres lelátók előtt?
- Felkészülési meccsen igen, de tétmérkőzésen még soha. De értem a célzást, szerintem szörnyű lesz üres stadionban fogadni a románokat. Tényleg igaz, hogy a szurkolók adják a tizenkettedik emberünket, amikor kivonulunk a pályára, és megérint minket a teli stadion hangulata, az leírhatatlan érzés, és rengeteg erőt ad. Ez nagyon hiányzik majd a románok ellen, de mindegy, így is legyaluljuk őket …

Pajor-Gyulai László
www.nb1.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés