Haladás: Gőcze – Schimmer, Guzmics, Korolovszky, Tóth P.– Kulcsár (Búrány, 46.), Iszlai – Nagy D., Nagy G. (Szakály, 84.), Halmosi – Radó (Ugrai, 80.)
Kaposvár: Hajdúch – Okuka, Addo, Bank, Pavlovics – Gujic, Hegedűs, Horváth T., Balázs – Bebeto, Grumics

Kaposvárra látogattunk szombaton. Természetesen ez nem kezdődhetett másképpen, mint útközben felvesszük egyik szurkoló társunkat, aki cserében vendégül is látott minket. Jól sikerült a kiruccanás, mint mindig. A stadionba érvén meglepődtünk, lévén alig másfél ezer néző gyűlhetett össze Somogy ország Fővárosában.

 A mérkőzés az előre beharangozott zápor, zivatar, égszakadás helyett 28 fokban, napsütésben kezdődött el. A meccs elején a kaposváriak kezdtek jobban, de nem sikerült ifjú hálóőrünk kapuját bevenni. Majd, mint derült égből villámcsapás, átvettük a kezdeményezést, és a 15. percben Nagy Dani egy elé kerülő labdával a hazaiak hálójába talált. Az idő még mindig szép volt, de már ide ért az eső szele. A félidő ezen időszakában többet birtokoltuk a labdát, a kaposváriak kontrákkal próbálkoztak. Majd a félidő hajrájában átvették az irányítást, többször próbálták a centerkén elég agilisan játszó Gurmicsot játékba hozni. Kapunkra nem voltak veszélyesek, többnyire Guzmicson vagy Korolovszkyn fennakadtak a támadások.

 A második játékrészben, mintha bent maradtunk volna. Letámadtak a hazaiak, aminek meg is lett az eredménye. Az 50. percben egy szép mozdulattal, ollózva lőtte ki a hosszú sarkot Gurmics. Vérszemet is kaptak, felélénkült a - szél mellett- a támadó játékuk. Mintha ez idő tájt nem is találtuk volna a játékszert, folyamatosan csak a védekezéssel voltunk elfoglalva. Próbáltuk egy-egy előre lőtt labdával Radót keresni, de nem tudott a magas védők között megélni. Halmosi cselezgetett, indult előre, de rendre fennakadt a támadás. Egy ilyen akció után védekezte le Tóth Peti a kiugró hazai játékost Okukát, amiért a játékvezető azonnal a zsebéhez nyúlt, és villant a piros lap. A mérkőzésen több hasonló helyzet is volt, ahol még szabadrúgást sem ítélt, nemhogy lapot adott volna. Érdekes volt a döntése. Ezután eléggé megbecsülte a Haladás a labdát, szinte nem is volt a kaposváriaknál. Mintha most érezte volna meg a csapat, hogy ki is kaphatunk. De változás már nem történ a mérkőzésen. Vagyis igen. A játékvezető elfelejtette elrakni a sárgalapot, ugyani innentől fogva csak úgy mutogatta fel a vendégjátékosoknak. Előfordulhat, hogy a megjött hideg levegő zavarhatta meg? Mintha ez a jelenség a hazai szurkolókat is megzavarta volna. Minden második-harmadik percben egyszerre zúgott fel a "Kéz!" felkiáltás. Elég volt csak annyi hozzá, hogy a labdát a tizenhatos környékén levegyük, vagy a támadásukat megakadályozzuk. Egy esetben viszont tényleg lett volna okuk. Na, akkor csöndben maradtak...

 Mondhatnánk a legjobbkor ért véget a mérkőzés. A hazaiak már-már vérszemet kaptak volna, de a lefújás ezt nem tette nekik lehetővé. Másrészt a szél egyre erősebben fújt, egyre hidegebb lett. Már csak 17-18 fok volt mire kiértünk autóinkhoz. Hazafelé egy kanizsai kúton álltunk meg „pihenni”, ahol Újpest szurkolókba futottunk bele. Érdekes telefonbeszélgetésnek lettünk passzív résztvevői. Egyik lilába bújt srác meglepően mondja, hogy Haladás szurkolókkal beszélget. Mint kiderült, a Kaposvár-Haladás mérkőzés játékvezetőjével beszélgetett. Mikor kérdőre vontuk, természetesen csak annyit mondott közvetítője lévén, hogy jogos volt a kiállítás. Szerintünk továbbra sem…

Köszönjük Báttya a délutánt!

Hajrá Hali!!!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés