Szerencsére a Vasas elleni idegenbeli fiaskó nem szegte a csapat kedvét és a következő - hazai - mérkőzésen megérdemelten vertük az MTK csapatát ( Haladás - MTK 2:0). A Magyar Kupa "odavágón" ugyan behozhatatlannak tűnő hátrányba kerültünk ( Videoton - Haladás 3:0), de - kupahagyomány ide vagy oda - most mindenki a bajnokságot tartotta fontosnak. Így bizakodva vártuk a Fradi elleni összecsapást. Megítélésem szerint azon a meccsen óriási győzelmi esélyt szalasztottunk el saját hibánkból. Sajnos ismét 2:1-re veszítettünk idegenben és senkit sem vígasztalt a kis arányú vereség sem. Ráadásul ezzel eldőlt, hogy az őszt mindenképpen kieső helyen zárjuk ( FTC - Haladás 2:1). Következett a bajnok Debrecen elleni találkozó és bevallom; félve vártam az összecsapást. A fiúk azonban rám cáfoltak és remek játékkal, magabiztosan győzték le a hajdúságiakat - megérdemelten ( Haladás - DVSC 3:0). A "tavaszi" nyitányon az egyetlen mögöttünk tanyázó csapat; a Szolnok érkezett Szombathelyre. Jó volt arra gondolni, hogy végre újra kötelező győzelmet várhatunk. A már télies körülmények között megrendezett összecsapáson csapatunk kissé döcögősen, de megérdemelten verte a látogatókat ( Haladás - Szolnok 3:1). A Ligakupában még vitézkedtünk egy kicsit (Pápa - Haladás 2:3), majd az MLSZ és az időjárás lefújták az őszi szezont. Így sajnos a zalaegerszegi összecsapás is elmaradt - kár érte, mert nagy lehetőség mutatkozott a kék-fehérek legyőzésére. Persze a sansz még meg van, mindjárt el is érkezik. Elvileg ezen a hétvégén.
 Összességében elmondható; kár az első tíz fordulóért. Hogy ez kinek a hibája és kié nem; nem tisztem eldönteni. A véleményem ismertetésétől most eltekintenék, már csak azért is, mert ez már a múlt. Nézzünk előre, főleg annak tükrében, hogy Aczél Zoltán érkezése - és az anyagi helyzet rendeződése - óta új vágányra került a Haladás idei szereplése. Reményeink szerint a vonat a középmezőnybe robog majd be május közepén. Ezzel a játékos kerettel ez a minimum ...
(vége)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés