Nem kellett hozzá nagy jóstehetség, sem meteorológusi diploma, hogy lássuk; már a nyáron sűrű viharfelhők gyülekeztek a Rohonci úti stadion felett. Mondjuk nyár sem nagyon volt, de hogy a két dolog összefüggésben van egymással, arra nem vennék mérget. Szóval, aki "tudott" távozott, ki kurtán-furcsán, ki csak úgy, ki meg ahogy' várható volt. Persze volt, aki maradt, de nem sokan ... Szóval; Bosnjak, Nagy G., Tóth P. Simon Á. és Hrepka már nem zöld-fehérben (legalábbis nem szombathelyi zöldben ...) vágtak neki a felkészülésnek, mi meg itt álltunk a fél csapat nélkül. Igazából azóta is a fél csapat nélkül állunk, de ez egy másik történet ... Az érkezési oldalon Nagy O., Varga G., Városi, Gaál és Zamostny neve szerepelt. Tudtuk, hogy nehéz lesz, csak éppen arra nem számítottunk, hogy ennyire ...
 Az első ütközetet hazai pályán vívta csapatunk, méghozzá az Újpest ellen. A találkozó előtt a látogatók tűntek esélyesebbnek, ám az összecsapás egyenlő erők küzdelmét hozta. Az ugyan hamar nyilvánvalóvá vált, hogy aki gólt rúg az győz, de az ismert előzmények után kissé meglepő módon benne volt a meccsben, hogy esetleg ... Az ominózus gólt azonban a lilák szerezték, így az övék lett a három bajnoki pont (Haladás - Újpest 0:1). A második forduló Kecskemétre szólította a csapatunkat, ha esetleg nem untuk volna meg a lila színt ... A teljesen színvonaltalan és ritmustalan összecsapáson ezúttal mi rúgtuk a gólt és annak ellenére is sikerült győztesen távozni a Széktói stadionból, hogy Nagy O. találata a harmadik percben született. De örömteli volt, hogy nyertünk. Csak azt nem gondoltuk, hogy mennyit kell várni a következő sikerre (Kecskemét - Haladás 0:1) ... Mert az még csak hagyján, hogy a következő túra állomása Diósgyőr volt, ahol nem sok jóra számíthattunk és hát nem mondom azt, hogy vártuk a vereséget - ki várja ? -, de ez valahogy' benne volt a pakliban. Még úgyis, hogy bő fél óra erejéig a meglepetés is benne volt a levegőben, ám a vége tragikusra sikeredett; a vendéglátók két öngóllal keretbe foglalt utolsó húsz perccel nyertek (DVTK - Haladás 3:0). Nem baj, majd a Pécs ellen javítunk, hiszen ők (is ...) gyengültek a nyáron, meg hát különben is kiket, ha őket nem ? Tényleg kiket, mert őket sem ... Az első játékrész semmittevése után ugyan előnyhöz jutott a második félidőre átszervezett Hali, ám a meccs hihetetlen végjátéka után még az égieknek is hálát kellett adnunk, hogy egyáltalán pontot szereztünk azon az augusztusi estén (Haladás - PMFC 1:1). Pedig mindenki tisztában volt vele, hogy győzni kell(ene), hiszen az első öt meccses sorozat lezárásaként egy debreceni fellépés várt fiainkra. Ez az álmos könyvek szerint nem sok jót jelent. Ennek ellenére az első játékrész úgy zajlott, mintha a két csapat játékosai egy meccs előtti mezcserével próbáltak volna izgalmat vinni a játékba, hiszen a játék képe alapján a Haladásnak kellett volna vezetnie. De hát ugye itt van ez a csúnya "volna" ... A második feles elején a hazaiak betaláltak, csapatunknak pedig ezúttal (sem) sikerült az ellen' kapujába juttatni a játékszert, így hosszú volt a hazaút (DVSC - Haladás 1:0). Ez a teljesítmény a tabella tizenegyedik helyére volt elég. "Ne aggódjon" a kedves Olvasó, lesz ez még így se ...

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.