|
Majdnem nyertünk ! Ja nem ...
vizy 2014.11.10. 17:16
  Az előrelépés megkérdőjelezhetetlen ! Voltak támadásaink, helyzeteink, volt küzdés, hajtás. Zakó ? Kit érdekel. Előbb-utóbb nyerünk. Előbb-utóbb rúgunk egy gólt ...
| Szombathelyi Haladás |
0 (0) |
| MTK Budapest |
3 (1) |
Haladás : Rózsa – Schimmer, Fehér Z., Dvorschák, Devecseri(Zamostny 79.p.) – Gaál, Iszlai, Kopúnek, Halmosi(Gyurján B. 64.p.) – Rocchi, Radó
MTK : Hegedüs L. – Poór, Kelemen, Kálnoki Kis, Hidvégi – Pölöskei Zs., Vass Á., Kanta J. – Vass P.(Bese 46.p.), Torghelle(Hajdú Á. 86.p.), Hrepka
 : Hrepka, Torghelle, Bese
 : Fehér Z., Gaál ill. Hrepka, Vass, Poór
Nem sok jóra számíthattunk előzetesen a tegnap délutáni Hali - MTK meccs előtt; elég volt csak a tabellára pillantani, hogy a pillanatnyi formáról ne is beszéljünk. Már akinek van formája ugyebár ... No mindegy, menjünk előre, gyömöszöljünk, valahogy' csak bepasszírozunk egy-, ne adj' Isten két gólt, oszt nyerünk végre. Mert mikor, ha nem most ? Jó kérdés, mert most sem ... No meg ugye hátul figyelni, mert "ezek" aztán frankón kontráznak ! És mi történik ? Kontragól a negyedik, ismétlem a negyedik percben ! Parádés ! Erre készültünk egész héten ... Hát akkor húzzunk elő valami olyat, amire nem készültünk, mert amit gyakoroltunk, az nem ment ... A góltól mindkét csapat megzavarodott - imádom ezt a kifejezést, hiszen huszonkét profi-, a pénzét a futballból kereső ember van a pályán ... -, az MTK nem értette, hogy ez mégis hogyan történhetett, a Hali meg ... No mi meg egy ideje nem értünk semmit ... Negyed óra gondolkodási idő után magához tért a Haladás, majd kicsivel később az MTK is, ám helyzeteink csak nekünk akadtak; a háló azonban érintetlen maradt.
A második játékrészben valóságos feltámadást láthattunk - idei önmagunkhoz képest -, de a labda csak nem akart Hegedüs kapujába jutni, most már tényleg semmi nem ment be, még az sem, amiből a mi kapunk előtt egy lövésből három gól lett volna. A végén még kaptunk két - finoman fogalmazva - ritkán látható "szögletgólt". Mert hát ugye a beívelésekre és Torghellére is készhültünk, akarom mondani készültünk. Nem osztott, nem szorzott, de a vége így 0:3 lett.
A lefújás után azon tanakodtam magamban, hogy ezen az estén talán nem érdemeltünk vereséget, hiszen a fiúk mentek előre becsülettel, helyzeteink is voltak, de nem jött össze semmi. Kár, hogy erre a megállapításra a bajnokság tizennegyedik meccsén, a tizedik vereség alkalmával juthattam először ... És zárásként az idei bajnokság "kedvenc" mutatója : 366 perce nem rúgtunk gólt ... Előbb-utóbb sikerülni fog ...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó