Mindig a jók mennek el - közhely, de sajnos igaz. Tebeli György; "Gyuribácsi" már az égi futballpályák mellett ücsörög és vár bevetésre. Amikor a mi korosztályunk még gyerekfejjel arról álmodott, hogy egyszer majd gólt rúg a Rohonci úton, Haladás mezben; Ő már akkor a csapat gyúrója volt. Nem volt nehéz megismerni, hiszen valamilyen rejtélyes okból mindig mosolygott, mindig volt egy jó vicce. A drukkerek is hamar a szívükbe zárták; a sérült játékosok irányába futva olyan sprinteket vágott ki, hogy talán még néhány pályán lévő is megirigyelte. Soha nem tudtuk eldönteni a lelátóról nézve, hogy valamilyen csodaszer vagy csupán néhány jó szó volt az, ami mindig, minden esetben a lábára állította a néhány másodperccel azelőtt még fájdalmas arccal fekvőt. Nagyon közvetlen ember volt, soha nem mulasztotta el, hogy kiintegessen a lelátó népének, akik ezért nagyon hálásak voltak.
 Jó ideje hiányzott már a Rohonci útról; tudtuk, hogy nagyon beteg, de bíztunk a csodában; hátha ... Ám az élet ezúttal sem varázsolt csodát, így Gyuri bácsi eltávozott közülünk. Köszönünk mindent, Isten Veled !

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.