Ez volt az ősz 1/3
vizy 2014.01.07. 18:10
A bajnokság eleje szokás szerint kissé döcögősre sikerült, de aztán azon kaptuk magunkat, hogy nagy sorozatban vagyunk. Az első öt forduló rövidke esszenciája.
Az MLSZ sokadik remek ötletének köszönhetően már július végén elrajtolt a 2013-2014-es bajnokság. Persze tudjuk; igazodni kell az UEFA-, a FIFA-, meg a nyavalya tudja milyen szervezetek előírásaihoz, de azért kissé mókás már, hogy egyre korábban kezdődik a pontvadászat. Tudom, tudom; világbajnokság lesz, ezért kell mielőbb lenyomni a harminc meccset. 'Bár mi magyarok akár kérvényezhetnénk is, hogy később fejezhessük be a szezont, úgysem jutunk ki soha semmilyen megmérettetésre. Talán majd ha az összes ország indulhat az EB-n. Vagy esetleg ha - merjünk nagyot álmodni ugyebár - az olimpia után Európa Bajnokságot is rendezhetünk. Labdarúgásban illetve a nálunk annak nevezett, az európaihoz nagy vonalaiban - értsd : szabályok - hasonlító sportágban. Az az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a szurkoló felesleges "izé" a magyar fociban, de azért arról felvilágosíthatnának, hogy a televízióban ki a fene néz meccset, ha kint tombol a nyár és a "zemberek" - értsd : potenciális fogyasztók - éppen a strandokon keresnek menedéket a negyven fok elöl ? Hogy ki ? Hát mi, a maradék kevesek, akik még mindig izgatottan várják, hogy eldördüljön a startpisztoly és útjára induljon a labda a honi futballpályákon. Lesz majd ivószünet; játékosnak, szurkolónak egyaránt, meg különben is; lassan trópusi ország leszünk, bírják ezek ! Ezekkel a gondolatokkal csaptunk bele a bajnokságba és mindjárt a jóba is, hiszen az első öt mérkőzés előtt mindenre számítottuk, csak parádés kezdésre nem. Az első forduló rögtön a Videoton-t sodorta utunkba és a látogatásunk nem sok eséllyel kecsegtetett. Az összecsapás azonban némileg váratlanul jól kezdődött számunkra, kis szerencsével a vezetést is megszerezhettük volna, ám Fortuna másik meccsre tartogatta ajándékszelvényét csapatunk számára, így két ritkán látható góllal végül a Sóstói stadionban maradt a három pont (Videoton - Haladás 2:0). Az idei bajnokság első hazai meccsén kínálkozott lehetőség a javításra, még akkor is ha az ellenfél az éppen regnáló bajnok; a Győri ETO volt. Az összecsapás a mi szempontunkból remekül indult, hiszen gyorsan gól- és emberelőnybe kerültünk, ám a látogatók összekapták magukat és még az első játékrészben egalizáltak. Fordulás után a létszám is kiegyenlítődött; aztán előbb a vendégek jutottak előnyhöz, majd a Hali egyenlített, így nem tört meg a sorozat; a két csapat ismét remizett (Haladás - ETO 2:2). Két meccs - egy pont, de aggodalomra semmi ok, hiszen két "nagyon" már túl vagyunk, 'bár - tegyük a szívünkre a kezünket - arra kevesen számítottunk, hogy a harmadik fordulóban, az MTK vendégeként szerezzük meg első győzelmünket, de szerencsére a fiúk másképpen gondolták. A két győzelemre törő csapat összecsapása kellemes első félidőt hozott, pláne a zöld-fehér híveknek, hiszen egy remek megmozdulás után kedvenceink kerültek előnybe. A második játékrész első felében a hazaiak mindent megtettek az egyenlítésért, ám a próbálkozásokat nem koronázta siker, így a kissé széteső kékek helyett a félidő felétől már a Hali kontrollálta a meccset, amelyet végül meg is nyert (MTK - Haladás 0:1). Hogy a húzós meccsek sorozata ne szakadjon meg; a negyedik fordulóban a DVSC vizitált a Rohonci úton. A meccs első fele a látogatóké is volt, ám a Hali sok futással és alázattal kiegyenlítetté tette az összecsapást, sőt némi mezőnyfölénybe került, ám a gól nem született. A második etapban egy szerencsétlen szituáció után előnybe kerültek a piros-fehérek, majd Fábián játékvezető percei következtek. A spori nem restellt három embert is idő előtt az öltözőbe tessékelni, ám szerencsére az összecsapást nem fújta le ideje korán, így Németh Márió a "dudaszóval egy időben" még szétlőhette a kaput, csapatunk pedig - megérdemelt - pontot rabolt a hajdúságiaktól (Haladás - DVSC 1:1). Az első ötös széria lezárásaként Kecskemétre vezetett utunk, na ott sem nagyon szoktunk nyerni mostanában. Az első húsz percet leszámítva, a kissé lagymatag meccsen végül nem szenvedtünk vereséget, de be kellett érnünk az egy ponttal; két - szinte egymásról másolt - védelmi hiba után esett gólok okán (KTE - Haladás 1:1).
|