Ez volt a tavasz
vizy 2011.06.18. 12:38
2. fejezet - A last minute találatok- és a váratlan vereségek öt meccse.
Mottó : "Összességében elmondható; kár az első tíz fordulóért. Hogy ez kinek a hibája és kié nem; nem tisztem eldönteni. A véleményem ismertetésétől most eltekintenék, már csak azért is, mert ez már a múlt. Nézzünk előre, főleg annak tükrében, hogy Aczél Zoltán érkezése - és az anyagi helyzet rendeződése - óta új vágányra került a Haladás idei szereplése. Reményeink szerint a vonat a középmezőnybe robog majd be május közepén. Ezzel a játékos kerettel ez a minimum ..."
A paksi vereség után a "hírös város" csapata; a Kecskemét látogatott városunkba. A kilátogatók bíztak abban, hogy a két csapat ezúttal is gólokban gazdag meccset játszik majd; a végén természetesen Hali győzelemmel. Ebből csak az utóbbi teljesült, de a kutya se bánja. A vendégek ezúttal szakítottak jó szokásukkal és a beton biztos védekezésre alapozva igyekeztek pontot menteni csapatunktól. A taktika majdnem bevált, ám a sors ezúttal igazságot szolgáltatott, hiszen a Hali Tóth P. "utolsó utáni utáni" percben szerzett fejes góljával végül pont nélkül küldte haza a lilákat. A találkozónak a gólöröm közben vetett véget Veizer sporttárs, de ez ellen semmi ellenvetésünk nem volt (Haladás - KTE 1:0). A szenzációs hazai menetelésnek köszönhetően ekkor már csak kettő pontra álltunk a hetedik helytől, sőt mindössze hétre (!) az ötödiktől. Felcsillant a remény egy nagyon szép szezonzárásra, főleg annak tükrében, hogy a következő ellenfél az a Honvéd volt, amelyik borzasztóan gyengén szerepelt hazai pályán. Mi pedig még nem nyertünk idegenben, így várható volt, hogy valamelyik gárda rossz sorozata megszakad. "Természetesen" nem mi voltunk azok ... Egy olyan mérkőzést veszítettünk el, amelyiket nem hogy simán kellett volna nyernünk, hanem - kis túlzással - gólkülönbséget kellett volna javítanunk. Nem így történt. A kispestiek pontrúgásaikkal szétzilálták csapatunkat és behúzták a meccset. A tavasz során már másodszor kellett felébrednünk az álmokból. Borzasztóan csalódott voltam, de gyanítom nem csak én (Bp. Honvéd - Haladás 3:1).
A sorban a Videoton elleni összecsapás következett. A meccsre ritkán látható tömeg "verődött össze" és a csapatok meg is hálálták a bizalmat. Az hajtós első félidő után remek második játékrészt produkáltak; a Hali végül két góllal nyerte meg a találkozót. Nem csalódhattak a szurkolók és a televíziókészülékek előtt ülők sem. Az sem volt mellékes, hogy ez a három pont nagyon jól jött kedvenceinknek (Haladás - Videoton 2:0). A tavaszi menetelés következő állomása Győr volt, 'melynek kispadján ekkor már Csertői Aurél volt az úr. Már-már unalmasnak tűnhet, de úgy gondolom; győznünk kellett volna. Az első félidőben a Halitól régen látott taktikus és fegyelmezett játékot láthattunk, ám a második játékrész elején gyorsan összeszorgoskodtunk két gólt. A saját kapunkba, így futhattunk az eredmény után. A hajsza végül sikeresnek bizonyult, ráadásul ismét a hosszabbításban egyenlítettünk, így az ETO lassan már úgy érezheti magát a Haladás ellen, mint a finnek a magyar válogatottal szemben. Az Isten tartsa meg mindkét együttes jó szokását ! (Győri ETO - Haladás 2:2)....
Az ötödik "ötösfogat" lezárásaként az Újpest látogatott Szombathelyre azért, hogy elvegye a Haladás nyolc mérkőzés óta tartó hazai veretlenségi sorozatát. Mezőnyfölényünk ellenére az Újpest szerzett vezetést az első játékrész végén. A második félidőben a régóta a csapaton lévő nagy nyomástól kissé elgurult a gyógyszer, Halmosi kiállítása és egy újabb bekapott gól után nem volt esélyünk a győzelemre. Így ezt az ötös szériát is egy vereség zárta le (Haladás - Újpest 0:2). A bajnokság hajrája volt még hátra. Csapatunk borotvaélen táncolt, de a szurkolók bizakodóak voltak. Aztán a fiúk egy veretlen ötössel zárták a bajnokságot ...
(folytatjuk)
|